|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 133 találat | lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-133 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Tõkés László 2011. június 20.Bocskai-Díj átadás �?rmihályfalvánBihar megye - �?nnepi istentisztelettel és díjátadással emlékeznek meg június 25-én, szombaton délelõtt 11 órától �?rmihályfalván, a református templomban Bocskai István fejedelemrõl, illetve az 1606. június 23-án megkötött bécsi béke 405. évfordulójáról. Az ünnepség programja: igét hirdet Tõkés László lelkipásztor, az EP alelnöke; a bécsi békérõl elõadást tart Sárkány Viola, a Bocskai István Társaság elnöke; laudatiot mond dr. Négyessy Istvánné; a Bocskai Díj idei kitüntetettje dr. Raffay Ernõ egyetemi tanár; Sass Kálmán mártír lelkészre emlékezik Kovács Zoltán fõgondnok, polgármester; Sass Kálmán emléktáblájának, illetve Bocskai István szobrának megkoszorúzása, közremûködik a Musica Sacra kórus. Kísérõ program: Pécsi L. Dániel festõmûvész Jelképeiben is él a magyarság címû kiállításának megnyitója, könyvvásár. A szervezõ helyi református egyházközség és a Bocskai Társaság minden érdeklõdõt szeretettel vár. erdon.ro 2011. június 20.Könyv a 125 éves újvárosi énekkarrólNagyvárad - A Nagyvárad-�?jvárosi Református Egyházi �?nekkar 125 éves jubileumi ünnepségsorozatának keretében szombaton tartották a Bihari Református Egyházmegye huszonegyedik kórustalálkozóját, amelynek egyik programpontja volt Orosz Otília Valéria karvezetõ, énektanár Erõm és énekem az �?r - 125 éves a Nagyvárad-�?jvárosi Református Egyházi �?nekkar címû, legújabb kötetének bemutatója. A Bihar Megyei Tanács és Tõkés László nagyváradi EP-irodájának támogatásával megjelenõ kötetet Sándor Lajos lelkipásztor mutatta be. A szerzõ sokadik munkája ez a tudományos igénnyel megírt könyv, mely nem csak az újvárosi gyülekezet, hanem a történelem iránt érdeklõdõk számára is érdekes olvasmány lehet, mondta az újvárosi lelkipásztor. Az énekkart bemutató írásból a történelem viharainak az egyházi és társadalmi életre gyakorolt hatása is nyomon követhetõ. Szerzõje a közösségért kifejtett munkájáért, és az értékõrzés jegyében írott köteteiért többet érdemel egy vállveregetésnél, mutatott rá a méltató. Minden énekkar kapott ajándékba egy-egy kötetet. Az érdeklõdõk a lelkészi hivatalban vásárolhatják majd meg. A Bihari Református Egyházmegye huszonegyedik kórustalálkozóján egyébként tizenhárom kórus vett részt: a nagyváradiak mellett érkeztek Belényesbõl, Borsról, �?lesdrõl, Feketeerdõrõl, Köröstárkányból, Nagyszalontáról is. erdon.ro 2011. június 21.Tõkés László a regionális újraszervezésrõlTõkés László, az Európai Parlament alelnöke szerint nyilvánvaló, hogy Basescu elnök vezényeli azt a politikai játszmát, amelyben összekapcsolják a területi újjászervezés kérdését a kisebbségi törvény elfogadásának a kérdésével, és egy elõkampányt szerveznek a jövõ évi országos választási kampányok elõtt. A másik eleme a vitának az, hogy az ország regionális újraszervezése kapcsán megpróbálják felosztani Székelyföldet, és beolvasztani, akárcsak a partiumi vagy a többi magyar részeket - véli a néppárti euroképviselõ. Ceausescu ahhoz képest nagyvonalú volt, mert mégiscsak meghagyta Hargita és Kovászna megyét két magyar többségû székely megyeként, és csak Marosszéket olvasztotta be Maros megyébe. Most a demokrácia örve alatt még kérlelhetetlenebbek és európai színekben akarják tovább folytatni azt az alattomos románosítási politikát, amit semmiképpen nem fogadhatunk el - jelentette ki Tõkés László. A helyi önkormányzatok európai chartája vagy a regionális és kisebbségi nyelvek chartája mind azt írja elõ, hogy egyfelõl meg kell kérdezni az embereket az adott régiókban, hogy mi a véleményük, másfelõl, hogy mesterségesen nem szabad megváltoztatni egyetlen területnek sem az etnikai összetételét. Tehát a székelyekkel, a partiumiakkal együtt szilárdan ki kell állnunk, és az RMDSZ-nek semmilyen engedményt nem szabad tennie ebben a kérdésben, mert akkor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács hiába áll ki, hogyha õk beadják a derekukat - figyelmeztetett. A székelyföldi régió képviseletének a brüsszeli megalakulása alkalmával tüzet okádtak a román politikusok reánk, de hadd nyugtassuk meg õket, hogy mi nagyon szívesen támogatjuk azt, hogy a Móc-vidék vagy Dobrudzsa is alakítson képviseleti irodát Brüsszelben, sõt most már azon gondolkodunk, hogy ne csak a Székelyföld, hanem a Partium határon inneni területei is egy önálló képviseleti irodát alakítsanak Európa fõvárosában, a partiumi képviselet- és lobby irodát - mondta Tõkés László. Kossuth Rádió, Határok nélkül Erdély.ma 2011. június 23.EMNT: határozott fellépést követelnekAz Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy nemzeti hovatartozása miatt vasárnapra virradó éjszaka súlyosan bántalmazták Gyulafehérváron a római katolikus teológiai intézet rektorát, valamint a segítségére sietõ társát. Az EMNT a bántalmazást, a római katolikus teológia több ingatlana elleni támadást, valamint az EMNT elnöke és az Európai Parlament alelnöke, Tõkés László ellen irányuló életveszélyes fenyegetéseket az utóbbi idõszakban Romániában vészesen felerõsödött magyarellenes hangulatkeltés közvetlen következményeként értékeli, és abba a cselekménysorozatba sorolja, amelynek része a kolozsvári ötnyelvû üdvözlõ feliratok eltávolítása, a Mátyás király szoborcsoport törvénytelen feliratozása, valamint a Házsongárdi temetõben a magyar sírok pünkösdkor történt meggyalázása. A folyamatos magyarellenes hangulatkeltésért az EMNT azokat teszi felelõssé, akik a politikai, illetve a közéletben napirenden szereplõ, nemzetiségi jegyeket is magukban hordozó kérdéseket a normális párbeszéd és megoldáskeresõ vita helyett a nacionalista erõszak és türelmetlenség síkjára terelik. Az EMNT határozottan elítél bármilyen, nyílt vagy burkolt uszítást, soviniszta hangulatkeltést, és a politika, a hatóságok, valamint a sajtó illetékeseitõl megköveteli a Marosvásárhely 1990. évi fekete márciusára emlékeztetõ folyamat azonnali leállítását. Ugyanakkor követelik a magyarellenes cselekedetek elkövetõinek felderítését és példás felelõsségre vonását. Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 25.Mesterházy Attila és Victor Ponta közös közleményeKözös közleményt adott ki Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke és Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke Brüsszelben, amelyben elítélnek minden olyan a kezdeményezést, amely - választási célokat szolgálva - álságos etnikai-kisebbségi konfliktusokat szít azokban a térségekben, ahol az elmúlt évtizedekben jelentõs elõrelépés történt a kisebbségi jogok elismerése terén. A magyar kormány nyilatkozatai, a román kormány által kezdeményezett közigazgatási határok átszervezésének kaotikus terve, valamint azok az egyre agresszívebb lépések, amelyeket szélsõséges erõk tesznek a kisebbségek etnikai alapon történõ elszigetelésére - a kisebbségi együttélés harmóniáját bontják meg, miközben hamis látszatot keltve prioritásként állítják be azokat sok más, ennél húsbavágóbb és fájdalmas ügyekkel szemben, amelyekkel mindkét ország állampolgárai nemzeti hovatartozásuktól függetlenül szembesülnek a magyar és román kormány jobboldali populista és társadalomellenes politikája miatt. Közös felhívásában Mesterházy Attila és Victor Ponta arra kéri a magyar és a román állampolgárokat, hogy ne essenek be Orbán Viktor és Traian Bãsescu elnök, valamint Tõkés László és a szélsõséges propagandát hirdetõ erõk csapdájába, akik gátlástalanul képesek feláldozni az európai értékrendet saját politikai céljaik érdekében. A magyar és a román nép egymás szövetségesei az egységes Európában, a felelõsen gondolkodó politikusoknak pedig alapvetõ érdekük olyan haladó társadalom képviseletét felvállalni, amely toleranciát, jogegyenlõséget hirdet honfitársai számára. Az Európai Szocialista Pártok brüsszeli találkozóján kiadott közleményben a két pártelnök a lehetõ leghatározottabban elítéli a két ország között a szocialista kormányzás idején kialakított jó viszony megbontásához vezetõ összes kísérletet, amely minden bizonnyal csupán választási célokat szolgál. Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 27.Nem cáfolja a magyar kormány: Tõkés László csúsztatottA határon túli magyarság támogatására szánt keretbõl finanszírozza a magyar a kormány az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által mûködtetett demokrácia-központokat. Ezt támasztja alá, hogy lapunk által megkeresett budapesti illetékesek nem cáfolták az irodahálózat finanszírozására vonatkozó magyarországi lapértesüléseket. A Népszava korábban arról írt: Tõkés László, az EMNT elnöke nyilvánvalóan téved vagy csúsztat amikor azt állítja: nem az egész erdélyi magyar közösségnek szánt közpénzekbõl mûködtetik az egyszerûsített honosítási eljárásról tájékoztató demokrácia-központokat, az összeget jószándékú támogatóktól kapták. A cikk szerzõje, Gál Mária korábban a Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársa volt. Írásában úgy fogalmaz: Mivel a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól érkeztek a pénzek, azok igenis az egész külhoni magyarság támogatására szánt keretbõl valók, a magyar kormánytól, nem pedig jó szándékú támogatóktól. Mint ismert, az Evenimentul zilei napilap leleplezõ cikke nyomán Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezetõ elnöke elismerte, hogy magyarországi kormánypénzeket kapnak a demokrácia-központok mûködtetésére. Nem cáfolta a lapnak azokat az információit sem, miszerint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) egyik alapítványától 2,25 millió lejt, mintegy 500 ezer eurót kaptak Budapestrõl. Tõkéshez hasonlóan azonban hangsúlyozta, ezek a pénzek nem a magyar kisebbségnek szánt pénzeket kezelõ Bethlen Gábor Alapból származnak, az összeget meghívásos pályázat alapján nyerték el. A Toró által mondottakból kiindulva lapunk elõbb Wetzel Tamástól, az egyszerûsített honosítási eljárásért felelõs miniszteri biztostól szerette volna megtudni: milyen alapból finanszírozza a magyar állam az állampolgárság igénylésérõl tájékoztató erdélyi irodákat? A kormányilletékes azonban úgy fogalmazott: a tájékoztatás anyagi vonzata nem az õ asztala és arra kért, forduljunk a kért információkért a KIM keretében mûködõ nemzetpolitikai államtitkárság stratégiai tervezõ és tájékoztatási fõosztályához. Megkeresésünkre Lukács Bence fõosztályvezetõ-helyettes készséggel választ ígért a kérdéseinkre. Elõbb azonban egy kis idõt kért. Kell futnom egy kört - jelentette ki, majd azt is igényelte, hogy kérdéseinket fogalmazzuk meg elektronikus levélben. Ezt június 10-én, azaz több mint két hete megtettük. Levelünkben azt kérdeztük: egészen pontosan milyen alapból (elõirányzatból) finanszírozza a magyar állam az állampolgárság igénylésérõl tájékoztató erdélyi irodákat? Arra is kíváncsiak voltunk, hogy ha az EMNT meghívásos pályázat útján kapott pénzt, kiket hívott még meg a magyar állam a pályázatra? Lukács Bence már másnapra, június 11-re választ ígért, ám az nem érkezett meg. A tájékoztatás elmaradásának okait firtató késõbbi megkeresésünkkor biztosította lapunkat arról, hogy a kért közérdekû információkat természetesen megkapjuk ám további egy hetet igényelt a válaszadásra azzal az indokkal, hogy az ügy nem olyan egyszerû, mint gondolnánk. A hét eltelt, a fõosztályvezetõ-helyettes kérdéseinkre nem válaszolt, annak ellenére, hogy jeleztük: az Népszava által közölt információk hitelességét szeretnénk tisztázni. A magyarországi lap egyébként arról is írt: az Erdélybe irányuló magyarországi támogatás jogilag nem kifogásolható, mivel a demokrácia-központokat a civil szervezetnek számító EMNT mûködteti. Ám ha tényleg ugyanezekben az irodákban, ugyanezzel a személyzettel mûködnek majd a hivatalosan megszületõ néppárt területi fiókjai is, akkor Budapestnek be kell szüntetnie a finanszírozást, mivel az tiltott párttámogatásba mehet át - fogalmazott a Népszava munkatársa. Cs. P. T. �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. június 28.Pártkicsinálók - Válaszféle Markó BélánakMarkó Béla volt RMDSZ-elnök régi szokásához híven ismét az �?S-ben jelentkezett egy dolgozattal, és - nem gondoltam volna - ennek most kifejezetten örülök. Ugyanis a látszattal ellentétben nem annyira nagy élvezet a Facebookon szájkaratézni Kovács Péter újonnan választott RMDSZ-fõtitkárral, alig-alig szórakoztat, mert Kovács Péter fõtitkár egy vonásában emlékeztet Petõfire: egy gondolat bántja. De az nagyon. Markó Bélának viszont van stílusa, és ez ma már becsülendõ erény, cikke elején a lírai felvezetõ egészen megkapó. Lófõ õseire nem tudok rátromfolni, én a ványolós Demeterek közül való vagyok, nagyszüleim Lövétebányán éltek, mi Szentegyházán, akkoriban Vlahicának hívták, a tárgyszeretõ székelyekbõl éppen gyermekkoromban akartak sokoldalúan fejlett szocialista embert nevelni, hát érdekes kísérlet sikeredett, elvették tõlük, ami az övék volt, õk meg visszalopkodták az államtól darabonként, és aki nem ezt tette, arra azt mondták, hogy élhetetlen. Mai napig nyögjük ezt a pedagógiát, életerõs férfiak mennek seregszám idõ elõtt betegnyugdíjba, majd világgá - régebb Magyarba' - dolgozni, fiatalok várják a sommert nézem a gyermekkori pajtásaimat, amint az utcasarkon állva éppen semmit tesznek, és nem visz rá a lélek, hogy megmondjam nekik: az én adómból teszik azt a semmit, sokba van nekem az az utcasarok. Markó Bélával mégis van közös élményünk, azt a kenyeret az utolsó morzsáig meg kell enni figurát még én is éltem, nagyapám azt mondta, ne gazolj, fiam. Bár a jó öreg ritkán szólt hozzánk, unokákhoz, inkább a keze járt el, súlyos keze volt, meg kell hagyni, és néha én is örülnék annak, ha kinek-kinek a nagyapja a túlvilágról átnyúlna, és visszapofozná az unokát az életbe. Markó Béla, Románia miniszterelnök-helyettese talán megbocsát nekem, ha egy triviális tétellel alapozom meg válaszomat: a politikai hatalom egyetlen legitimációja a választók akarata. Vagy legalábbis abban a politikai berendezkedésben, amit mind közönségesen demokráciának szoktunk nevezni, és ennél egyelõre magam sem tudok jobbat, így a XXI. században elég fura lenne, ha a miniszterelnök Istentõl eredeztetné a hatalmát. De azt valamiért mégsem tartjuk annyira furának, ha valaki mondjuk az �?sz felkent papjaként - a nagybötûs Igazság kizárólagos birtokosaként - formál igényt a vezetésre, pedig hát a XX. századra visszatekintve olyan nagyon nem gyõzött meg a teljesítményével ez a kaszt, hogyismondják, értelmiség. Tehát én eleve kételkedve fogadok minden olyan gondolatmenetet, amely indulásból lekezelõ módon viszonyul azokhoz, akiket megcéloz, egy tragikusan szûk látókörû politikáról van szó, írja Markó Béla, amely nemhogy a Kárpát-medencébõl, de még a hegyekkel nem árnyékolt magyar alföldrõl sem képes kitekinteni hát, e mondat tartalmát Magyarországon egy szóban foglalják össze, mucsai mucsai magyar politika, mintha ez köszönne vissza, Markó Béla író stilizál, pedig azt mondja tulajdonképpen, hogy bunkó mindahány. Nem szép, nem elegáns, hogy az igazságtartalomról ne is beszéljünk. De térjünk vissza a választói legitimációhoz, mert ez roppant fontos. Markó Béla volt RMDSZ-elnök számokat is idéz, és én a számokat nagyon szeretem, megmutatják igazukat, nincs annyi baj velük, mint a szavakkal. Nézzük tehát a számokat, most vegyük az országos választásokat: 1990-ben 991 601 szavazat jutott az RMDSZ-es parlamenti képviselõkre, 1 004 353 a szenátorokra, 1992-ben 811 290 magyar szavazott a képviselõkre, 831 469 a szenátorokra, 1996-ban 812 628 voks ment a képviselõkre, 837 760 a szenátorokra, 2000-ben 736 863-an járultak az urnák elé képviselõinket támogatván, 751 310-en a szenátoraink miatt, 2004-ben 638 125 erdélyi magyar adott felhatalmazást a képviselõinknek, 637 109-en a szenátoroknak, 2008-ban pedig 425 008-re fogyatkozott az RMDSZ-es képviselõk, 440 449-re a szenátorok választóinak a száma. Az utolsó népszámláláskor, 2002-ben 1 434 377 lelket számlált a romániai magyar közösségünk, szóval én ezen az adatsorokon nagyon elgondolkodnék, még mielõtt bárkire rá akarnám kenni a parlamentbõl való kiesés ódiumát. Továbbmennék: a miniszterelnök-helyettes úr felsorol néhány magyar, vagy magyarok lakta megyét, nézzünk körül hát saját portánkon, és itt most mutatónak a 2008-as helyhatósági választások RMDSZ-es eredményeit venném: a 223 750 lakosú Kovászna megyében, írja Markó Béla, 74 százalékos magyar többséget képez a 164 158 székely-magyar, na, 2008-ban ebbõl 37 648-en méltóztattak elmenni a megyei tanács RMDSZ-es elnökét megszavazni, 36 061-en szavaztak a megyei tanácsosi listára, helyi tulipános tanácsosokra 32 413-en voksoltak, a polgármesterekre 40 981-en. Hát ennyit talán az RMDSZ-rõl, és hogy ne érje szó a ház elejét, vegyük ide a Magyar Polgári Párt eredményét is, példának okáért - mert ez a legmagasabb szám - a polgármesterekre leadott szavazatokat: 18 304. Az összesen annyi, mint 59 285 magyar szavazat. Nem élnék vissza az olvasók türelmével, végig lehet venni a miniszterelnök-helyettes úr által említett megyéket, a 85 százalékos magyar többségû Hargita megyében, ahol 326 347 lakosból 2002-ben 276 038 vallotta magát magyar nemzetiségûnek, 2008-ban 67 448-an szavaztak RMDSZ-es polgármesterre, 58 536-an tulipános helyi tanácsosokra, 63 551-en a megyei tanácsosi listára és 67 353-en az RMDSZ-es megyei tanácselnökre. �?s így tovább. Ha mai fiatal lennék, akkor azt mondanám: ez nagyon gáz. Így csak csendesen hümmögök, ráment az életembõl huszonegy év. A másik felvetés, ami enyhén sántít Markó Béla ex-elnök sirámában, az az, hogy az Erdélyi Magyar Néppártot azért hozná létre dróton rángatott bábukból az a sok alföldi mucsai politikus, hogy az RMDSZ-t félrehajítsák. Emlékeztetném a t. miniszterelnök-helyettes urat Tõkés László EP-alelnöknek - a Néppárt védnökének - a nyilvános ajánlatára, melynek értelmében elõválasztások során kialakított közös listával lehetne indulni már az önkormányzati választásokon. �?s bár egyre valószínûbbnek tûnik, hogy nem ugyanazt értjük az összefogás szó alatt, szerintem ez a megközelítés inkább elvezet az összefogás lényegéhez, mint a kizárólagos egységretorika. Az összefogásra való felkérésre az RMDSZ érdemben nem reagált, megvitatni nem óhajtotta, horribile dictu: párbeszédbe bocsátkozni róla közvita keretében pláne nem volt hajlandó. Lehet ugyan az �?S-ben tilitolizni a szavakkal, t. miniszterelnök-helyettes úr, a haverek aggódó és megértõ bólogatásai között mutogatni a koporsót, de megjegyezném, innen kintrõl nézve nagyon hülyén néz ki, amint önkezükkel verik belé a szegeket. A végére hagytam a kedvenc tételemet: Nálunk is ez történne [mint Szlovákiában], ha ebben a pillanatban nem lenne ott az RMDSZ, ahol van. A maga önálló politikájával, önálló kompromisszumaival, önálló egyezkedéseivel és - igen! - önálló víziójával a romániai magyarság nemzeti integrációjáról egy erõs, cselekvõ bukaresti politikai jelenlét segítségével is. Ilyenkor rápillantok a gazdasági mutatókra, aggódó szemeimet az IMF-re vetem, végigolvasom a parlamenti jegyzõkönyveket, majd megbogarászom a politikusok vagyonnyilatkozatait, az oktatási reformokat már nyomon sem tudom követni - és igyekszem nem megbetegedni. Ha Székelyföldön megállít a rendõr - már ha nem ejt foglyul valamelyik tankcsapdányi gödör -, románul beszélek vele, a hivatalokban románul töltöm ki a papírt Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában egyaránt. Ha ez az RMDSZ víziója - márpedig 1996 óta kormányon vagy legalább hatalomközelben van -, akkor bocs, de nekem annyira nem jön be. �?n például el tudnám azt képzelni, hogy azt a százötven milliárd régi lejt, amit évente kap az RMDSZ az erdélyi magyarság képviselõjeként, arra fordítsam, hogy példának okáért a román nyelv minél jobb elsajátítása érdekében speciális tankönyveket írassak, nyomtassak és juttassak el ingyen minden magyar iskolásnak, ha már önálló politikával elértem, hogy ez lehetséges legyen, és ne akkor álljak neki vakarózni, amikor hosszú-hosszú küzdelem után talán tényleg elértem. Vagy azt sem tartanám ördögtõl valónak, hogy az önálló vízió része legyen minden erdélyi régió összehangolt térségfejlesztési stratégiája, olyan, amilyent az ott lakók magukéna 2011. június 29.Tusványos: összenõ, ami összetartozikIdõszerû társadalmi és politikai témákat, mint a népszámlálás, a jövõ évi parlamenti és önkormányzati választások, a magyar állampolgárság határon túli kiterjesztése, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megalakulása, különbözõ gazdasági valamint közoktatást érintõ kérdéseket boncolgat az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Idén is gazdag programra számíthatnak a Tusványosra látogatók, a július 19-24., a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a budapesti Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány szerevezésében zajló tábort immár 22. alkalommal szervezik. A ma délben, Kolozsváron, a Spritz Caféban tartott sajtótájékoztatón Sándor Krisztina, fõszervezõ, a MIT elnöke hangsúlyozta: az idei tábor tematikája a kettõs állampolgárság köré csoportosul majd, hiszen ez egy nagyon aktuális politikai és közéleti kérdés. A fõszervezõ jelezte azt is: idén is elmaradhatatlanok lesznek a gazdasági válságot, környezetvédelmet érintõ témák, valamint közismert politikusok is részt vesznek a táborban. Sándor Krisztina elmondásából kiderült: Orbán Viktor, magyar kormányfõ, Tõkés László, EP képviselõ, és Traian Bãsescu, román államfõ jelenlétére is számítanak, azonban a politikai nagyságok szombati jelenléte valószínûleg a tábor szerdai napján lesz száz százalékosan biztos. Igazán biztos, akkor lesz, amikor már ott lesznek. De ha szerda-csütörtökön megjelennek a táborban a hírszerzõ szolgálat emberei, akkor már azt mondhatjuk, jön a román államfõ is - fogalmazott. Mint az kiderült: a táborba meghívást kapott Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is, azonban még egyelõre nem érkezett válasz a napokban elküldött meghívóra. A programok kapcsán megtudtuk: a fõsátorban fog zajlani a politika, közélet, oktatás tematikája köré csoportosuló elõadások nagy része, a MISZ sátorban az ifjúságot érintõ témákat boncolgatnak majd, mint például a kábítószer fogyasztás vagy az összeesküvés elméletek. Mindezek mellett élménybeszámolót hallhatunk a székely hegymászóktól is, valamint elmaradhatatlanok lesznek a bulik és a koncertek. A táborban a Kultúrsátor is tartogat idénre érdekességeket. A program teljes egészében nincs még pontosítva, de ami biztos, hogy kortárs irodalomra, filmvetítésekre, táncházra, színházat érintõ beszélgetésekre, elõadásokra, valamint, stand-up comedyra lehet majd számítani. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor fénypontja most is az esti koncertek lesznek. Idén is színvonalas együtteseket láthatunk majd a színpadon, kedden este lép fel a Kiscsillag, a Kaláka és a Budapest Bár. Szerdán az Intim Torna Illegál, illetve a Shantel lép színpadra. Csütörtökön a Magna Cum Laude, a Maszkura és a Tücsökraj együttesek produkcióira lehet bulizni, pénteken pedig az Edda és a Beatrice rajongóknak kedvez a tér. Az utolsó napon a Ghymes, valamint a Role dallamaiban lehet gyönyörködni, valamint Illés Lajos emlékkoncertre is sor kerül. Az idei tábor költségvetése kapcsán Sándor Krisztina elmondta: a tavalyi évhez képest vissza kellett fogniuk magukat, 150 000 euróból gazdálkodtak csupán, akárcsak a tavaly, idén is az Ursus a fõszponzor, de számos civil, üzleti, önkormányzati támogató is besegített. A szállások ügyében az idei tábor tartogathat kellemetlen meglepetéseket azok számára, akik nem foglalnak idõben helyet. A nyugdíjasok gyógyüdültetését célzó országos programhoz több tusnádfürdõi vendéglátó-ipari egység is csatlakozott. Az erre vonatkozó törvény értelmében kötelesek több helyet is fenntartani számukra. Így a helyek száma napi százzal lesz kevesebb tavalyhoz képest, olyannyira, hogy néhány a táborban fellépõ zenekar számára Csíkszeredában kellett szállást foglalniuk a szervezõknek. Aki idõben szeretne faházikóra szert tenni, talán még van esélye, de biztosabb idén, ha sátorral táborozik az ember -tudtuk meg. Egy napra egy személy számára a sátorhely 20 lejbe kerül, egy hétre 100 lejt kell fizetni. Egy kétszemélyes faház 400 lejbe fog kerülni. Varga Melinda Erdély.ma 2011. június 29.Nem belügy a kisebbségek joga (Konferencia a nemzeti és nyelvi közösségek védelmérõl)Túl kell lépni a nemzeti és etnikai közösségek jogainak kizárólag belügyként való kezelésén - hangsúlyozta Tõkés László EP-alelnök azon a konferencián, amelyet Gál Kinga EP-képviselõ és az EU soros magyar elnöksége rendezett az Alapjogi �?gynökség részvételével Brüsszelben az Európai Parlamentben. Tõkés felszólalásában rámutatott: az emberi ? és kisebbségi ? jogok unión belüli érvényesítésének és betartatásának kezdettõl fogva komoly akadályát képezi a helsinki alapelvek közötti azon ellentmondás, mely az emberi jogok és az alapvetõ szabadságok tiszteletben tartásának (7. alapelv), másfelõl pedig a belügyekbe való be nem avatkozásnak (6. alapelv) a követelményei között áll fenn. Vagyis azokban az esetekben, amikor valamely tagállamban sértik meg az emberi és kisebbségi jogokat, az uniónak nem áll rendelkezésére megfelelõ eszköz ennek számonkérésére, hiszen az európai jog az egész kérdéskört a nemzeti kompetencia körébe utalja - jelentette ki Tõkés László. Megítélése szerint a Lisszaboni Szerzõdés jó kiindulópontként szolgál, hogy hosszabb távon egy kötelezõ jogi erõvel bíró, hatékony uniós kisebbségvédelmi rendszert alakítsanak ki, mely képes lesz feltartóztatni az õshonos nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek pusztulását, eredményesen meg tudja õrizni a kontinens kulturális sokszínûségét, és érvényre juttatja a sajátos értékek és identitások megõrzésének és integrációjának alternatíváját az Európa-szerte eluralkodott asszimilációs tendenciákkal szemben. Ehhez viszont az unió kisebbségpolitikájában és kisebbségvédelmi joggyakorlatában valóságos paradigmaváltás szükséges, melynek részeként többek között a be nem avatkozás dogmatikus elvének a feloldásával le kell mondani arról a jogkorlátozó megkötésrõl és gyakorlatról, mely a kisebbségi kérdés rendezését az egyes tagországok kizárólagos belügyének tekinti, valamint ki kell küszöbölni az unión kívüli és belüli viszonylatban alkalmazott kettõs mércét - szorgalmazta Tõkés László. Mindehhez egységes uniós kisebbségvédelmi jogrendszer bevezetése szükséges - tette hozzá az EP alelnöke. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. június 29.Tõkés László: Nem belügy az etnikai jogTúl kell lépni a nemzeti és etnikai közösségek jogainak kizárólag belügyként való kezelésén - hangsúlyozta Tõkés László, az Európai Parlament (EP) alelnöke azon a konferencián, amelyet Gál Kinga EP-képviselõ és az EU soros magyar elnöksége rendezett az Alapjogi �?gynökség részvételével hétfõn Brüsszelben, az Európai Parlament épületében. Az erdélyi képviselõ felszólalásában rámutatott: az emberi - és kisebbségi - jogok Unión belüli érvényesítésének és betartatásának kezdettõl fogva komoly akadályát képezi a helsinki alapelvek közötti azon ellentmondás, mely az emberi jogok és az alapvetõ szabadságok tiszteletben tartásának (7. alapelv), másfelõl pedig a belügyekbe való be nem avatkozásnak (6. alapelv) a követelményei között áll fenn. Vagyis, jelentette ki Tõkés László, azokban az esetekben, amikor valamely tagállamban sértik meg az emberi és kisebbségi jogokat, az Uniónak nem áll rendelkezésére megfelelõ eszköz ennek számonkérésére, hiszen az európai jog az egész kérdéskört a nemzeti kompetencia körébe utalja. Megítélése szerint a Lisszaboni szerzõdés jó kiindulópontként szolgál arra, hogy hosszabb távon egy kötelezõ jogi erõvel bíró, hatékony uniós kisebbségvédelmi rendszert alakítsanak ki, mely az õshonos nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek pusztulását képes lesz feltartóztatni, és az Európa-szerte eluralkodott asszimilációs tendenciákkal szemben a sajátos értékek és identitások megõrzésének és integrációjának az alternatíváját fogja érvényre juttatni. Ehhez viszont az Unió kisebbségpolitikájában és kisebbségvédelmi joggyakorlatában valóságos paradigmaváltás szükséges, melynek részeként többek között a be nem avatkozás dogmatikus elvének a feloldásával le kell mondani arról a jogkorlátozó megkötésrõl és gyakorlatról, mely a kisebbségi kérdés rendezését az egyes tagországok kizárólagos belügyének tekinti, valamint ki kell küszöbölni az Unión kívüli és belüli viszonylatban alkalmazott kettõs mércét - szorgalmazta Tõkés László. Mindehhez egységes uniós kisebbségvédelmi jogrendszer bevezetése szükséges - tette hozzá. A Lisszaboni szerzõdés utáni idõszak nemzeti és nyelvi kisebbségeinek védelmét témaként körüljáró konferenciára a nemzetközi és az európai jog rangos szakértõi kaptak meghívót. Kiemelt elõadói között Martonyi János magyar külügyminiszter, Morten Kjaerum, az Alapjogi �?gynökség igazgatója, Stefan Oeter, az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvi Chartája szakértõi bizottságának elnöke, Herbert Dorfmann dél-tiroli EP-képviselõ, Bauer Edit felvidéki EP-képviselõ és Korhecz Tamás, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács elnöke is jelen volt Krónika (Kolozsvár) 2011. június 29.Mogulosodik Tõkés?Tõkés László EP-alelnök érdekeltségébe kerül a Krónika napilap, illetve tárgyalások folynak több Bihar és Szatmár megyei rádióval és lappal is - írja saját forrásaira hivatkozva a transindex.ro hírportál, amely szerint a Krónikát és az Erdélyi Napló hetilapot hamarosan ugyanaz a csapat fogja szerkeszteni. Nagyon szeretnénk, ha Tõkés László EP-alelnöknek lenne annyi pénze, hogy médiavásárlásban gondolkodhatnánk, de annak is örülünk, ha a saját kiadványaink, például a Szigorúan ellenõrzött evangélium nyomdaszámláját ki tudjuk fizetni - cáfolta a portál értesüléseit Demeter Szilárd, Tõkés sajtófelelõse. Deák Attila, a Krónika napilap vezérigazgatója sem megerõsíteni, sem cáfolni nem akarta az információkat. A hírportálnak a Tõkés Lászlóhoz és a Fideszhez közel álló két lap, a Krónika és az Erdélyi Napló ráncfelvarrására vonatkozó értesüléseit olyan erdélyi magyar sajtópiaci fejlemények elõzték meg, mint az Udvarhelyi Híradót, a Csíki Hírlapot, a Vásárhelyi Hírlapot, a Gyergyói Hírlapot adja ki, illetve a Székelyhon.ro hírportált mûködtetõ Udvarhelyi Híradó Kft. tulajdonoscseréjére vonatkozó bejelentések. Amint arról lapunkban beszámoltunk, a Budapesten 2010. decemberében bejegyzett Határok Nélkül a Magyar Sajtóért Alapítvány június 1-jén többségi tulajdont szerzett az Udvarhelyi Híradó Kft.-ben. A cég ügyvezetõ igazgatója kérdésünkre korábban azt állította: az akvizíciónak egyetlen célja van, megerõsíteni az Udvarhelyi Híradó Kft. vezetõ piaci pozícióját. Székely Róbert elismerte, a magyarországi alapítvány egyik alapembere Liszkay Gábor, a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa, a Magyar Nemzet címû budapesti napilap igazgató-fõszerkesztõje. Karácsony Gergely és Dorosz Dávid, az LMP két politikusa közleményben bírálta az Orbán-kormányt, amely egy alapítvány mögé bújva épít politikai hátországot és sajtóbirodalmat Erdélyben. A két politikus szerint az Udvarhelyi Híradó Kft. lapjait felvásárló Határok nélkül a magyar nyelvû sajtóért Alapítvány minden valószínûség szerint törvénytelenül kapott 250 millió adóforintot a Szerencsejáték Zrt.-tõl, hogy azt a határon túli magyar sajtótevékenység ápolására és megsegítésére fordítsa. Kitérnek arra is, hogy a Fidesz ráadásul egy olyan alapítványon keresztül vásárolja fel az erdélyi lapokat amely bejegyzése szerint csak egy nappal azután alakult, hogy megkapta a Szerencsejáték Zrt.-tõl a 250 millió forintos adományt a határon túli magyar sajtótevékenység ápolására és megsegítésére. A Tõkés Lászlóhoz közel álló erdélyi magyar sajtó trösztösödésérõl beszélt korábban lapunknak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács egyik vezetõ beosztású tisztségviselõje is. A neve elhallgatását kérõ politikus az �?MSZ-nek azt mondta: a Krónika napilap és az Erdélyi Napló még 2011-ben egyetlen kiadóhoz kerül. Forrásunk azonban a létrehozandó kiadó tulajdonosi körérõl nem árult el részleteket. Annyit tudok, hogy Orbán Viktor magyar kormányfõ már meghozta errõl a politikai döntést. A megvalósítás azonban késhet, mert a magyar kormánynak most mások a prioritásai - magyarázta annakidején a politikus. �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. június 30.A Communitas esete a magyar sajtóvalSzinte észrevétlenül jelent meg a napokban a Communitas Alapítvány tavaszi kiírásának az eredményhirdetése. A kuratóriumok hozták formájukat, különösebb meglepetést nem okoztak. Az RMDSZ holdudvarához tartozó, vagy hozzájuk közel álló szervezetek idén is taroltak. Az alapítvány által kezelt lejmilliók kis hányadát nyilvános pályázati úton elosztó kuratóriumok hûek maradtak önmagukhoz: ahogyan eddig is, tették kötelességüket és kirostálták a nem oda való, a más magyar pártok irányába elcsángáló delikvenseket. Lévén, hogy idén egy-két ellenzéki napilapnak is hullattak némi morzsát, nagy felhajtás nem volt a Communitas örökös visszaéléseinek ügyében. Az meg bizonyára sokaknak nem tûnt fel, hogy a százszázalék RMDSZ-ellenõrzés alatt álló heti- és havilapok, vagy más idõszakos periodikák kuratóriumában az RMDSZ-monopóliumot legkeményebben bíráló Erdélyi Napló, Polgári �?let vagy Erdélyi Gazda idén sem kapott egy banit sem. �?rdemes néhány szót szólnom a sajtótámogatások ügyérõl, már csak azért is, mert a Magyar �?jságírók Romániai Egyesületének igazgatótanácsi tagjaként az elõzõ években nekem is szerepem volt abban, hogy a napilapok által megpályázható nyilvános sajtótámogatások megítélésében az ?újságírószakmának is beleszólása legyen. Elértük, hogy hosszas kirekesztés után nem csak a Krónika, hanem a két, ellenzéki hangvételû megyei napilap, a Háromszék és a Reggeli �?jság is támogatásban részesülhessen. Ha jól számolom, a M�?RE képviseletében összesen három ilyen kuratóriumi ülésen vettem részt. Ha már a jobboldali sajtó részérõl egymagamban voltam ott, valamit mozdítani próbáltam. Napilap számára jelképes összeg a megítélt évi 10 000-20 000 lej, mégis jó volt tudni, hogy a Reggeli �?jság vagy Krónika részére nem volt kis siker keresztülvinni ezeket a döntéseket. A párhuzamos sajtókuratóriumban viszont ez a fajta szakmai egyeztetés már nem mûködött. Itt a Communitas Alapítvány hozta hagyományos formáját: mindig hithû RMDSZ-katonák osztották az erdélyi magyarság pénzét, így természetesen szóba sem jöhetett, hogy az RMDSZ-vonaltól eltérõ lapok részesüljenek támogatásban. Persze, mindig akadt egy-két kuratóriumi tag, aki azért rákérdezett, hogy az Erdélyi Napló például kaphat-e pénzt? A kétezres évek végéig ez úgy mûködött, hogy Markó Béla tudatta a nagyérdemû kuratóriummal, kik vannak tiltólistán. Az Erdélyi Napló néhány más lappal együtt hosszú éveken át a lista oszlopos tagja volt. Aztán kis erdélyi világunk változott, és az RMDSZ egyezkedésre kényszerült Tõkés Lászlóval. Ettõl persze az RMDSZ-csúcs nem változott meg, de hirtelen, szemszúrásból eltûnt a virtuális lista. Tíz év után így eshetett meg, hogy az Erdélyi Napló 2009-ben egyszer csak kereken 5 000 lejt kapott, nagyjából annyit, mint egy községi polgármesteri hivatal faliújságja. �?sszehasonlításként írom, hogy az RMDSZ egyik szócsöveként elhíresült Erdélyi Riport hetilap abban az évben az általunk kapott összeg több mint hatszorosához jutott hozzá. Amikor RMDSZ-tisztségviselõknek panaszkodtunk a méltánytalan pénzosztásról, válaszuk rendszerint az volt: miért nem megyünk Tõkés Lászlóhoz vagy Szász Jenõhöz pénzt kérni? Az természetesen egyikük fejében sem fordult meg, hogy a szétosztásra kerülõ pénz nem valamiféle RMDSZ-mágnás személyes vagyona, hanem a romániai magyarság adólejeibõl megítélt támogatás. Az RMDSZ pénzosztó kuratóriuma semmit nem hajlandó saját hibáiból tanulni. �?gy tûnik, idén a kuratóriumokban ismét listás szavazás folyt. A Communitas ismétli önmagát, akár a történelem. Miközben a magyarországi kormányváltás rendre mindent kihúzott az RMDSZ alól, a figyelmeztetés nem elegendõ. Ugyanott folytatják, mintha mi sem történt volna. átvette Makkay József blogjából, 2011. május 23 Erdélyi Polgár /Az MPP Kolozs megyei lapja. 2014. december 11.Temesvár 25.Emlékhét a temesvári forradalom kitörésének 25. évfordulóján – 2014. december 15–21. Hétfõ, 2014. december 15. BUDAPEST Helyszín: Magyar Tudományos Akadémia Díszterme (Széchenyi István tér 9.). 08.00 Emlékülés. Rövidfilm: Rendszerváltó advent – Temesvár 1989. Készítette: Maksay Ágnes, Filep Farkas (MTVA). Köszöntõ: Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Nyitóbeszéd: Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke. Megemlékezés: Tõkés László európai parlamenti képviselõ, az EMNT elnöke. Ünnepi beszédet tartanak: Sali Berisha, volt albán államfõ és miniszterelnök, Marek Kuchcinski, a lengyel képviselõház alelnöke, Erdélyi Géza, nyugalmazott felvidéki református püspök, Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi képviseletének vezetõje, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Wittner Mária, szabadságharcos, korábbi országgyűlési képviselõ, Florian Mihalcea, a Temesvár Társaság elnöke, Szűrös Mátyás, volt ideiglenes köztársasági elnök, Pawel Ukielski, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézet igazgatóhelyettese, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platform elnökségi tagja és más jeles vendégek. Zárszó: Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke. Vers: Döbrentei Kornél: Elvégeztetett. Énekszámok: Szvorák Katalin: Hajnalvárás (rabénekek), Én felültem a világ vad lovára (keservesek). Kiállítás: Temesvárról Európába. Megnyitják: Tõkés László lelkipásztor, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Molnár János történész. Alkalmi fogadás – helyszín: MTA Kodály- és Vörösmarty-terme (Széchenyi tér 9.). 15.30 Könyvbemutató Helyszín: A Magyar Újságírók Országos Szövetsége székháza (1064 Budapest, Vörösmarty u. 47/A). Szőczi Árpád: Temesvár – A romániai forradalom kitörésének valódi története. Bemutatják: Szőczi Árpád kanadai magyar újságíró,Michel Clair kanadai francia újságíró,Rejean Roy kanadai francia újságíró,Deák Péter filmproducer. A bemutató nyelve angol és magyar. Szinkrontolmácsolást biztosítunk. Nyugati Jelen (Arad) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
